A Ne Vásárolj Semmit Napnak Magyarországon már nyolc éves hagyománya van. Azokban az országokban, ahol a fogyasztói "kultúra" már korábban elhatalmasodott, jó tíz éve tartják meg a fogyasztói böjt eme ünnepét. Az idén több mint hatvan országban több százezer ember vesz részt az egynapos vásárlási szünetben. A részvételre buzdító szervezetek az alábbi felhívást teszik közzé e nap alkalmából:
Akkor történt, amikor először hallottad, hogy a jégtáblák megolvadnak a jegesmedvék alatt? Vagy amikor olvastad, hogy már az anyatej is mérgező? Vagy amikor először kóstoltál igazi, édes, lédús házi paradicsomot? Esetleg amikor rájöttél, hogy ha a föld lakosságának csak a fele úgy él, mint mi, 20 év múlva mind hullák leszünk?
Ezek azok a pillanatok, amikor hirtelen valamit új szemszögből látsz, és rájössz: másképp is lehetne élni. És hogy úgy kellene élni.
A Ne Vásárolj Semmit Nap egy lépés ebben az irányban. Összefogunk és kiállunk a krónikus túlfogyasztás ellen, ami szinte minden környezeti, pszichológiai és politikai gondunk forrása.
November 30-án megtagadjuk a részvételt. Magunk mögé dobjuk szokásainkat, új szemléletmódot fedezünk fel, tevékenyek leszünk a közösségeinkben.
A környezetvédő, és más fogyasztáskritikus szervezetek minden év novemberének utolsó péntekjén arra kívánják fölhívni a figyelmet, hogy a civilizációnk által diktált túlfogyasztás számtalan káros környezeti és társadalmi következménnyel jár. A reklámok, a fősodrú média által közvetített ideálok, melyek már kiskorunk óta befolyásolják világképünket, arra ösztönöznek, hogy minél több, minél gyorsabban és minél drágábban kielégítendő szükségletünk legyen.
Mindeközben elterelődik a figyelem arról, hogy a fogyasztói boldogságérzetet fenntartó termékek előállítása többnyire hosszú távon fenntarthatatlan mértékben veszi igénybe környezetünket. A "cucc-ipar" nyersanyag- és energiaigénye, a csomagolt termékek fogyasztásával keletkező szemét mennyisége és a szállításukkal kibocsátott különböző szennyezések mára az ökológiai katasztrófa súlyosbodásának első számú okaivá nőtték ki magukat.
A túlfogyasztás jelenségének komolyságát jól mutatja az Ökológiai Lábnyom fogalma. Az Ökológiai Lábnyom megmutatja, hogy az egyes emberek életmódjukkal a Föld mekkora részét veszik igénybe, hány hektár terület tartja el őket jelenlegi fogyasztási szintjükön. Az ökológiai lábnyomok összehasonlításából kiderül, hogy ha mindenki olyan mértékben fogyasztana (energiát, nyersanyagot, stb.) mint például az USA állampolgárai, akkor a Föld lakosságát ellátandó 6 darab Földre volna szükség. Ha mindenki olyan nagy lábon élne, mint egy átlagos magyar, akkor három bolygóra volna szükségünk. Vagy: ezen a Földön csak harmad ennyien férnénk el.
A környezetvédő szervezetek a fogyasztói böjt napjával nem szegénységet, nem nélkülözést prédikálnak. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a boldogságot, a megelégedettséget nem a boltokban találjuk, nem azok közt a dolgok között, amiket a hirdetésekben kinálnak. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a "kevesebb" gyakran több, és hogy kritikával kell kezelnünk fogyasztói igényeinket.
Arra bíztatjuk az embereket, hogy ne legyenek mindig "Kedves vásárlók" és "Tisztelt fogyasztók"! Ne a reklámok alapján döntsenek, gondolkozzanak, vélekedjenek!
Arra hívunk mindenkit, hogy szánjon egy napot a fogyasztói böjtre, hogy a "Ne vásárolj semmit" napon szálljon ki a fogyasztók mókuskerekéből, és találja meg a pénztől független örömöket az életében! Önmagunk és az életünket lehetővé tévő környezet, végső soron tehát ismét csak önmagunk érdekében.
Forrás: http://www.nevasaroljsemmitnap.hu/ |